Kutyákról, macskákról és a testbeszédről

Ha az állatok beszélni tudnának, akkor a kutya egy nyílt „ami a szívemen az a számon” típus lenne, ugyanakkor a macska különleges ügyességgel soha sem mondana túl sokat.- Mark Twain

Mi az, amit a kutyák és macskák viselkedését megfigyelve az emberekhez való viszonyulásunkba át tudunk emelni?

Egy igazi nagymacskától, Enikő kolléganőmtől kaptam először az NLP egyik a testbeszédre specializált képviselőjének Michael Grinder-nek a könyvét egy izgalmas tipológiáról. Nem sokkal később bekerült az életembe az eb, Néró, akin ellenőrizhettem, csiszolhattam a módszertant, amit csak kutya-macska kommunikációnak hívok. (Akik ismerik a magyarul is megjelent Delfinstratégia című könyvet és elveit, vagy akik tőlem vagy mástól a státusz-orientált kommunikációról már tanultak – azokat is a továbbolvasásra biztatom, mert nem csak egy újabb állatvilágból jövő analógia, hanem egy ügyes coachingban ügyfeleinket is jól segítő eszközről van szó)

Amit – persze stilizáltan – kutyáink és macskáink viselkedésében felfedezünk az az emberekre érvényesen a hatalomra, a befolyásolásra és a karizmatikus fellépésre vonatkozóan tanulsággal szolgálhat. Gondolj egy macskára, akit megfigyelhettél, vagy ahogyan filmeken megjelenítik. Van bennük valami lazaság, nyugalom, és a biztos kontroll tudata, hogy akkor jön és eszik, amikor ő akar, akkor megy, amikor ő akar. A kutyák, így az én nyugodt Néró barátom is, lelkesek, barátságosak, engedelmességre taníthatóak, de legalábbis ragaszkodóak. Ha a viselkedésüket, testbeszédüket figyeled ennek számos jelét is adják. Macskáról hallom: füle botját sem mozdítja, kutyáról mesélik: lelkesen csóválja a farkát, felugrál, stb. Mindez az emberi testbeszédre jól lefordítható és bár nem állítom, hogy a legkomplexebb, mégis hasznos tipológia ez arra vonatkozóan, hogy felismerjük a másik típusát, vélt-valós státuszát és megtaláljuk saját testbeszédünkkel a hozzá való viszonyulás optimális módját.

Kutya és macska testbeszéd

Azok, akiknél a macskás testbeszédet tapasztaljuk hatalmat sugároznak és tekintélyt, természetesen válnak vezetővé.

Aki kihúzza magát, komolyan, szúrósan és folyamatosan tartja a szemkontaktust, kevés gesztussal, rövid, nyomatékos mozdulatokkal ad hangsúlyt mondanivalójának, annak elfogadjuk hűvösségét. A magabiztosság és a hitelesség jeleként értelmezzük test-beszéde jeleit. Szavaikban is jellemzően ott a nyomaték.

Azokhoz, akiknél a kutyás testbeszédet látjuk könnyen kapcsolódunk, gyorsan beszédbe elegyedünk, bizalommal fordulunk.

Aki mosolyog, fejét oldalra döntve hallgat, bólogat, beszélgetős, érzelmeit is beleveszi mondanivalójába és széles gesztikulálással kíséri szavait, azoknál természetesnek vesszük, hogy az együttműködési és alkalmazkodó képességük jó, alapjáraton jó csapatjátékosok. 

Hol lesz ezeknek a viselkedési jeleknek jelentősége?

Az emberi kommunikáció 92%-a a nem-verbális jelekben közvetítődik. Ahhoz, hogy jó vagy éppen rossz első benyomást tegyünk 8 másodperc szükséges, azután van még kb. 90 másodperc interakciós megfigyelésünk és máris megolvastuk, pontosan ismerni véljük a másik embert (de legalábbis az ítéletünk megszületik róla). A benyomásaink alapján döntünk a kommunikációs stratégiánkról, ill. a kettőnk közti státusz-helyzetről. Azt már egy ideje felismertük, hogy a szavaknál a test beszéd, a megütött hangnem, a gesztusaink, arckifejezéseink – egészen a Paul Ekman által bevezetett mikrokifejezésekig (Hazudj, ha tudsz – TV sorozat) – „beszédesebbek”. Ezért kommunikátorként ott kezdheted, hogy kevésbé arra figyelj, ami elhangzik és erősebben arra, ahogyan előadja az ügyfeled, kollégád, tárgyalópartnered a gondolatait. (lásd még: 1) kalibrálás - Lemma coaching képzési alap- anyag és 2) szupervíziós téma)

Miért is fontos a testbeszéd megfigyelése?

Bármilyen kommunikációs helyzetben az alapcélunk az, hogy megértessük magunkat a másik emberrel. Ennek egyik eleme, hogy mi őt megfigyelve megértjük őt; a másik pedig a következetes kommunikáció. Utóbbi azt jelenti, hogy a mindenkori üzeneteddel összhangba hozod a testbeszédedet. Idézz fel néhány olyan beszélgetést, ahol titkon más járt a fejedben, mást éreztél, mint amit képviseltél szavak (és ilyenformán valószínüleg) viselkedés szintjén – tudod még, hogyan reagáltak a vegyes üzenetedre… barátod, kollégád, ügyfeled, hivatalnok, stb? Idézz fel olyan esetet, amikor te tudtad és nem a szavakból, hanem talán megérzésnek vélted, a gesztusok és rövid arckifejezések összjátékából, hogy a beszélgető partnered nem azt mondja, amit gondol.

A mindennapokban – öntudatlanul is – érezzük, hogy mekkora a jelentősége annak, hogy jól olvassuk mások hangulatait, hogy ráérezzünk, mit várhatunk tőlük reakcióként, következő lépésként, és vajon mi a megfelelő időpont egyik másik kérdésünk, kérésünk előadására. A coachingban ezeket az öntudatlan eszközeinket tudatosítjuk, hogy megfelelően közelítsünk beszélgetőtársunkhoz, hogy hatékonyabban – az ő nyelvén – kommunikáljunk vele, hogy tudjuk mikor érdemes és mikor nem célszerű szólni egy adott helyzetben.

Nekem ez nem jön be – mondta nemrégiben valaki a rövid elméleti bevezetés alapján. Hisz a többségünk nem tiszta tipus. Valóban mindannyian sajátos keverékei vagyunk a kutya és macska típusoknak, függ a fellépésünk a hangulatunktól, a helyzetünktől és a mindenkori beszélgetőtársunktól is. És mégis, mindannyian tendálunk valamelyik irányba. (Tölts ki a kutya-macska kérdőívet, hogy megtudd, melyik a te hangsúlyosabb irányod) Tanácsadói szempontból saját viselkedésünk felismerése és a másik tendenciájánal megfelelő értelmezése elengedhetetlenül fontos. Hisz ezzel az ismerettel nem kell órákig hangnemet tesztelni, sokkal következetesebben, mert tudatosan és gyorsan, eltalálhatod így a közös nyelvet.

Azt tapasztaltam, hogy a kutya-macska kommunikációt tudatosan ismerni és hasznosítani is azért lehet jól, mert a különböző élethelyzeteink, különböző fellépést kívánnak meg. A típusok ismeretében könnyebb váltani és alkalmazkodni beszélgetőtársunkhoz (vagy éppen lehengerelni, fölé kerekedni)

Hogyan tudod ezt a tudást hatékonyan működtetni?

Mindenekelőtt tudatosan kell figyelj beszélgető társad nem-verbális jeleire, hogy eldönthesd, amit ő most képvisel az kutya vagy macska típusú fellépés-e. Azután magadban – vagy együtt – a beszélgetés kimeneteléről és céljáról kell döntést hozz. Más eszközökhöz tudsz nyúlni, ha laza beszélgetést akarsz és másokhoz, ha meg akarod győzni a partneredet például a saját felkészültségedről. A természetes viselkedésedre odafigyelve, azt néhány megfelelő test-beszéd elemmel megspékelve, máris hatékonyabb leszel.

A kutya-macska kommunikációval elérhető eredmények:

Nem próbálsz győzködni, széles gesztusokkal, humorral és szíved kitárásával közeledni egy zárt, talán beképzelt ember benyomását keltő, nyugodt, önmagát erősen kontrolláló macska típusú emberhez. Nem sértődsz meg és nem próbálod büntetni, ha nem lelkesedik a te lelkes prezentációd hatására, hanem a dolgára fókuszálva megy tovább. A kutya típusnál biztos lehetsz benne, hogy őszinte dicsérettel motiválhatod, hajlandó lesz új dolgokat is kipróbálni, megtanulni. Ha szigorúan, hűvösen büntetnéd, akkor fontold meg, hogy lehet, hogy érzékenysége okán túlreagálja a szidalmat. Az érzelmi töltetű küzdelmekből általában a macskák kerülnek ki jobban.

A macska típusról mondtuk, hogy határozott fellépéséből adódóan hitelesebbnek vélik, tekintélyt parancsol és vezetőként is elfogadják. Ha magadnál vagy ügyfelednél úgy érzékeled, hogy ezeken a pontokon fejlesztésre van szüksége a környezete visszajelzései alapján, akkor a gyors babérokat néhány célzott testbeszédbeli változtatással tudod elnyerni. Hasonlóan a zárkózottnak érzékelt emberek számára megváltást hozhat, önmaguk és munkájuk elismertetését eredményezi, ha tudatosan tudnak testbeszédükbe kutyás, barátságos elemeket bevinni.

Érdekel a téma?

A Lemma Coach Képzés keretein belül, a Hogyan mondjam tréningen vagy a félnapos nyílt szakmai szupervíziós program témájaként is többet tudhatsz meg a saját kommunikációdról és a környezetedben élő kutyákról és a macskákról, valamint hozzájuk való közeledésről.
 

Kutya-Macska kérdőív