Talán tudatosult már benned is, hogy a mindennapi működésed, az, hogy mire ügyelsz, mire van szemed, füled, kihatással van az életedre. Ha tudatosan értelmesen működünk; akkor nap, mint nap fejlődhetünk és a többiekre gyakorolt hatásunk is nagyobb.
Mitől jó egy tréning, egy megbeszélés?
A sok megfigyelhető, felmérhető elem mellett például a megszólalók kisugárzása is meghatározó. Ha a személyiségével – szavakba nem foglalható és biztosan nem lemérhető módon - magával ragad az előadó, akkor jobban bevonódunk, felejtjük a gyakorlatok nehézségét, a félelmeinket, ami a megoldáshoz kapcsolódik. Ez a bekapcsolódás és a másikra hangolódás különleges érzése.
Mi segítheti elő, hogy ilyen teljességgel tudjunk ráhangolódni egy másik emberre? Ha minden érzékszervünket bekapcsolva tartjuk. Dr. Michael J. Cohen (a természet-közelibb élet elismert képviselője) anyagaiban 53 érzékelési csatornáról ír (ezek között: az éhség érzet, szomjúság érzet, szenvedély, színek érzékelése, szexualitás, tér érzékelés, bizalom, valahová tartozás érzése, intuíció, közösség, másokról való gondoskodás érzése, mozgás, értelem, tudatosság, nyelvezet). Ha a hagyományosan nyitva tartott 5 csatornánál már többre tanulunk meg odafigyelni, akkor mélyebben tudjuk átélni a kapcsolódást a másik emberhez, annak mondanivalójához. Könnyebb lesz rácsodálkoznunk helyzetekre, felismerni szépségét, bölcsességét, megérteni, játékosan és alázattal kezelni, vagy éppen magunkat az ügyhöz hozzá tartozónak érezni.
Gyakorlás kérdése ez is. Ha elég gyakran leülsz a zongorához és gyakorolsz rajta, akkor tisztességesen fogsz tudni játszani. Ha további érzékeidet is beleviszed a játékba, akkor eggyé tudsz válni a zenéddel. Érzékeled a hangot, a zene megmozdul körülötted. Ha ez az az érzékelési szint, amelyen játszol, akkor nagy művész lehetsz. Másokat is megérintesz, megmozgatod szívüket, lelküket, elméjüket. Vagy képzelj el egy erdei sétát, ahol a tájon, a fákon és a terepviszonyokon messze túlmutatóan megérzed saját dimenziódat az erdőhöz képest, érzékeled a mozgásodat a lombok között futó szél sebességéhez képest, tudatosítod magadban, hogy másként érzékeled a lábadon és másként az arcodon az erdő hűvösét.
Hasonlóan a facilitálásban is, átlagosan jó facilitátorból a helyzeteket több színben láttató kiváló facilitátorrá válhatsz.
Ha nem engedjük be az érzékszerveinket, akkor megrekednek az általunk facilitált helyzetek. Mindig tudható lesz, hogy mi a következő lépés, szigorúan kontrollod alatt tartod a történéseket. Ami megnyugtató lehet, de egyben azt is jelenti, hogy semmi új nem jöhet be a folyamatba. Ugyanazt a gondolkodásmódot, látásmódot és eljárást produkálod újra meg újra. Ezt az ördögi kört további érzékelési csatornáid bekapcsolásával, bevonásával tudod megtörni.