– Takáts Péter alapján
Az emberi közösségekben 3 szinten is érdemes vizsgálni a bizalom állapotát:
A bizalom egy ingához hasonlítható: Ha kileng az egyik oldalra (túl sok) akkor ott a vak hit uralkodik. Ha a másik oldalra leng ki (túl kevés) akkor ott a bizalmatlanság jellemző.
Minden szervezetben – emberben – szükség van a kezdeményezésekhez bátorságot adó önbizalomra.
A különböző síkokon az idő múlásával különböző kilengési arányok optimálisak. A bizalom esetében ez úgy néz ki, hogy először nagyvonalúan adjuk. Bízunk az emberekben: szándékaikban, ígéreteikben és képességeikben. Később a tapasztalat megtanít rá, hogy mekkora a hatékony és reális bizalmi tér adott közösségben, munkakapcsolatban.
Akinek vezetőként fontos, hogy nagyobb bizalmi teret ápolni tudja munkatársai felé, annak több beavatkozási eszköze is van.
A bizalom – ha rólam szól, akkor az akarat megtörheti, valaki ellen irányul, felmerül a hatalom indokolatlan használata (fenyegetés, erődemonstráció, korlátozások, megmondó ember).
A bizalom – ha rólad szól, akkor azzal jár, hogy korlátozom magam és hagylak kibontakozni. Bizalommal támogatlak, teret adok és erősítlek.
A bizalmat adó bátorsága mindig felfedi a sebezhetőségét.