"Nem hinném, hogy hajlandó lenne kezelni."
Én erre így feleltem: "Ez az Ön feltételezése, akarja hallani az enyémet?"
"Az igazság az", mondta, "hogy nem vagyok érdemes a figyelmére. Hat éves koromban szexuálisan molesztált az apám és hattól tizenhét éves koromig szexuális játékszernek használt, rendszeresen, hetente többször. És minden alkalommal rettenetesen féltem. Moccanni sem bírtam a félelemtől. Piszkosnak, alárendeltnek, rossznak éreztem magam, és rettenetesen szégyenkeztem.
Tizenhét éves koromban úgy éreztem elég erős vagyok ahhoz, hogy elszakadjak tőle. Végigdolgoztam a gimnázium hátralevő részét, azt remélve, hogy ettől majd rendbejön az önbecsülésem. De nem jött rendbe. Aztán úgy gondoltam egy főiskolai végzettségtől majd helyrejön. Végigdolgoztam a főiskolát. Szégyenkeztem, romlottnak, alárendeltnek éreztem magam. Rettenetes csalódás volt. Akkor azt gondoltam egy egyetemi diploma majd meghozza a várt eredményt, de ez sem segített. És a főiskolán is meg az egyetemen is udvaroltak nekem. És ez volt a bizonyíték arra, hogy nem érdemeltem önbecsülést. És úgy terveztem, hogy nekivágok a doktorinak, és állandóan udvaroltak nekem. Végül feladtam és elmentem egyszerű kurvának. De ez nem valami szép élet. És egy férfi felajánlotta, hogy beköltözhetek hozzá. Mégiscsak kell az embernek enni meg laknia valahol, úgyhogy beleegyeztem.
A szex rettenetes élmény volt számomra. A pénisz olyan kemény valami, és olyan ijesztően néz ki. Úgyhogy teljesen pánikba estem és passzívvá váltam. Pedig rettenetes, fájdalmas élmény volt. Az a férfi megunt én meg összeköltöztem egy másikkal. Megint ugyanaz a helyzet, és most itt vagyok. Mocskosnak érzem magam. Egy felálló pénisztől pánikba esek, teljesen elgyengülök, tehetetlenné és passzívvá válok. Olyan boldog vagyok amikor a férfi végre elélvez.
De akkor is meg kell élnem valahogy. Muszáj ruhát vennem, kell hogy fedél legyen a fejem alatt; és igazából másra nem is vagyok érdemes."
Én így válaszoltam: "Ez egy szomorú történet; és a legszomorúbb az egészben az, hogy ön egyszerűen hülye! Azt mondja fél egy harcias, felálló, kemény pénisztől — ez pedig hülyeség! Hiszen ön tudja hogy van egy vaginája; ezt még én is tudom. Egy vagina pedig be tudja fogadni a legnagyobb, legharciasabb, legagresszívabb péniszt is, és képes tehetetlenül fityegő tárgyat varázsolni belőle.
És a maga vaginája gonosz élvezetet lelhet abban, hogy tehetetlenül fityegő tárgyat csinál belőle."
Csodálatos volt látni ahogy kicserélődtek az arcvonásai. Így szólt: "Most visszamegyek Los Angeles-be, jöhetnék egy hónap múlva?"
"Persze." válaszoltam. Egy hónappal később megint ott volt, és mindjárt a lényegre tért: "Igaza volt! Lefeküdtem egy férfivel, és gonosz élvezetet okozott ahogy tehetetlenné varázsoltam. Nem tartott sokáig, és élveztem minden percét. Aztán kipróbáltam egy másikkal. Ugyanaz történt. És megint egy másikkal. És kifejezetten élveztem! Most pedig elkezdem a doktorátusi programot, terápiára fogok járni, és várok amíg találok egy olyan férfit akivel el tudom képzelni az életemet."
Lehülyéztem. Ezzel aztán igazán felkeltettem az érdeklődését. Aztán azt mondtam: "Gonosz élvezet." Az asszony pedig nagyon utálta a férfiakat. És azt is mondtam "élvezet."
Amikor Erickson elmesélte nekem ezt a történetet, én hozzátettem: "Úgy írtad le a kemény péniszt mint valami nagyon vonzó és érdekes valamit. Ekkor szóban elcsábítottad. Szóban és képzeletben is beléhatoltál."
A történet első része a beteg világának megmintázása. Ha ezt a történetet egy olyan betegnek meséljük el aki sikertelenül próbálkozott felülkerekedni önutálatán külső tényezők megváltoztatása által (úgy mint diplomák szerzése, vagy engedte hogy mások kihasználják) valamint a beteg fenyegetve érzi magát valamilyen fóbiás inger által (amelyet a "kemény, ijesztő pénisz" jelképez), jó esély van arra, hogy legalább tudatalatti szinten felismerje saját világa és a történet közti párhuzamot.
A második fázis "a beteg világának eljátszása", amelyet Erickson azután ér el, hogy felkeltette a beteg figyelmét. Persze a történet mesélésekor a mesélő automatikusan felkelti a hallgató figyelmét a drámai, megdöbbentő bevezetéssel. További figyelmet felkeltő célt szolgálnak a "vagina", "harcias, felálló, kemény pénisz" és a "hülye" kifejezések.
A tényleges szerepjátszás nem csak az Erickson által javasoltak tartalma által megy végbe, hozzájárul ehhez könnyed, humoros hozzáállása amint újrafogalmazza, új keretek közé állítja, "átkeretezi" a problémát. A páciens által bemutatott viselkedést ezzel új fényben világítja meg. A problémát — a férfiaktól való félelmet és az önutálatot — a következőképpen fogalmazza újra: "Azt mondja fél egy harcias, felálló, kemény pénisztől." A "fél" szó kondenzálja félelmét; nem csupán a férfiaktól, de az élettél való félelmét is. Ekkor Erickson határozottan kijelenti, hogy ez a félelme "hülyeség" (a beteg pedig hozzá van szokva ahhoz, hogy magát hülyének tartsa). A következő mondat — "Egy vagina pedig be tudja fogadni a legnagyobb, legharciasabb, legagresszívabb péniszt is..." valójában poszthipnotikus szuggesszió, melyet követve a betegben valamelyest anyákodó, szeszélyes nézőpont alakul ki a korábban ijesztő péniszről — a "kemény, harcias péniszről" amelyet Erickson az állandó ismételgetéssel kigúnyol és lekicsinyel.
Az átkeretezés végső, elegáns lépése a következő mondattal megy végbe: "És a maga vaginája gonosz élvezetet lelhet abban, hogy tehetetlenül fityegő tárgyat csinál belőle."
Az olvasó számára a szerepjáték utolsó fázisa a megoldás, azaz a gyógyulás, amelyet a jelen esetben Erickson a beteggel mondat el. Amikor ő, vagy valaki más meséli ezt a történetet, a hallgatóban az a remény marad meg, hogy az ilyen típusú problémák megoldhatók. Az "ilyen problémák" nem korlátozódnak a vérfertőzésből eredő szexuális problémákra, tartalmazhatnak fóbiákat, szorongás-keltő szituációkat, vagy asszertívitással kapcsolatos bajokat. A történet metaforái szolgáltatják azokat a fogasokat, amelyekre a fenti problémákat fel lehet akasztani.
A "Gonosz Élvezet" gyönyörű példája az átkeretezésnek, melynek célja a passzív tehetetlenség-érzés aktív kontrollá változtatása. Példa arra is, hogyan lehet az átkeretezést annak érdekében felhasználni, hogy valaki az alárendeltség érzését levetve "felül-lévő" pozícióba kerüljön. Noha a páciens hangsúlyozta félelmét és tehetetlenségét, Erickson észrevette férfiak iránt érzett erős gyűlöletét is. Ezt az érzést azután párosította az öröm, élvezet potenciális érzésével, amely a "gonosz élvezet" kifejezésben öltött testet.