„Konfliktus megoldás csak az egyenlőség légkörében lehetséges. Lehet, hogy nem vagyunk egyenlőek a intelligenciánkat tekintve vagy a tapasztalatainkat vagy a státuszunkat, de egyenlőek vagyunk abban a jogunkban, hogy méltányosságot és gondoskodást kell kapjunk. Senkinek nincs több előjoga, vagy jogosultsága több tiszteletre vagy megértésre, senkinek sem fontosabbak az érzései a másikénál” - Peter McWilliams
A vállalati és szervezeti konfliktusok sorsáról és kimeneteléről a vállalati vita kezelési kultúra és a mindenkori szervezeti vezető érettsége dönt napjainkban. Ahogyan a tanácsadói eszköztár bővül, úgy egyre hatékonyabb segítséget tudunk nyújtani a kihívást jelentő belső konfliktusok kezelésével is.
A munkahelyi konfliktusok egyik legszomorúbb megnyilvánulása, az egyes munkatársak kipécézésével és rossz munkahelyi légkör kialakulásával induló mobbing.
Itt egyéni beszélgetés keretében beszéli át a mediátor a résztvevő felekkel a konfliktus hatásait és a megfelelő további cselekedeteket. Elképzelhető, ésszerű technikákat ajánl.
Segítő egyéni beszélgetésekben kíséri végig a mediátor a vitában érintett egyik felet, vagy a vitában eljáró vezetőt. Felkészülnek a következő lépésekre és feldolgozzák a vitás folyamatban történteket, a kliens tapasztalatait.
Mindkét féllel (ill. nagyobb csoportok esetén a kijelölt képviselőkkel) együtt ül le a mediátor és egy strukturált beszélgetésben viszi őket a közös célkitűzésen át egészen a konkrét megállapodás aláírásáig.
Mediáció. Tanulmány a mediációs folyamatról »
A mediátor egyéni beszélgetésekben tisztázza a felek igényeit és ténylegesen közvetítőként jár ide-oda a felek között.
A csoportdinamika szabályainak figyelembevételével és a csoport engergiájának felhasználásával megy végig a team a mediáció egyes fázisain.
A csoportok közötti mediáció lényege, hogy mind az egyes csoportokon belül, mind pedig a csoportok (ill. képviselőik) közötti kommunikációban szükség van a mediátor munkájára.
Elsősorban környezetvédelmi, szakszervezeti ill. politikai egyeztető folyamatokra kell ez esetben gondolni, aminek sajátos körülményeket érintő elvárásai és eszköztára van.
Alku folyamatokban alkalmazható a mediáció egy vállfaja, az un. Harvard koncepció.
Egy ilyen kommunikációban és mediációs technikákban jól képzett csoport szervezeten belüli életre hívása különösen jól hat a nagy változásokkal járó szervezeti folyamatoknál, mint amilyen az összeolvadás, összevonás, felvásárlás.
Vezetési technikaként is bevonult a mediáció - a szakirodalomba legalábbis már. A kifejezetten erőforrás-orientált döntési helyzetekben, szervezet – és munkaerőfejlesztési folyamatokban alkalmazható.
Jogviták bíróságon kívüli rendezésének egyik módszere 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről alapján, a mediáció.
A mediáció, mint fogalom a 2002-es törvény ellenére Magyarországon most kezd csak elterjedni. Sokan akkor kerülnek vele személyesen is kapcsolatba, amikor keresetlevelüket a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az indoklás az, hogy nem tájékoztatták a bíróságot, volt-e a vitában álló felek között közvetítõi (mediációs) eljárás folyamatban?
Vagyis: megkísérelték-e a jogvita peren kívüli, mediáció útján történő megoldását? A jelenlegi jogszabályi körülmények között a121. § (1) bekezdés f) pontjának egyszerűen lehet eleget tenni. A felek egy-egy rövid kijelentõ mondattal lenyilatkozhatják: “igen, mediációs eljárás volt” avagy “nem volt folyamatban mediációs eljárás”