Alapelvek a mediációnál

• Az, hogy viták, konfliktusok vannak az teljesen normális, csak a megoldatlan konfliktusok veszélyesek.
• A legtöbb konfliktust az okozza, hogy a résztvevők nem tudják, hogyan jussanak tovább egy helyzetben, hogyan oldjanak meg egy problémát – nem pedig az, hogy nem akarják megoldani a problémát.
• Bárki, aki részese egy vitás helyzetnek sokkal jobb megoldásokkal fog tudni előállni, mint bármelyik tekintélyszemély.
• Akkor döntünk legjobban, ha a konfliktusban szerepet játszó érzelmeket, tudatosítjuk.
• A megállapodáshoz a résztvevők akkor tartják magukat, ha felelősek voltak az eredményért, a megállapodás folyamatáért és elfogadták a folyamatot.

A mediáció fázisai:

1. A probléma definíció
2. A probléma körüljárása
3. Ötletgyűjtés
4. Megállapodás

A problémáknál fontos lehet: jéghegy modell

Azaz, ami a felszínen látszik: grimaszok, hanghordozás, testbeszéd, szóbeli tartalom.

Ami a felszín alatt van:

• saját tudás, háttér az esetről
• érzések (aznapi hangulat)
• résztvevők közötti kapcsolat
• egymással, világgal szemben támasztott elvárások, igények
• célok az életben, szerepben
• értékek (igazságérzet)
• hatalom (kell-ek és muszáj-ok)

Erőszakmentes kommunikáció elveit is figyelembe véve:

1. Mi történt? – mit láttunk?

Szemére mutat.

Mindkét fél elmondja a konkrét történéseket saját szem-szögéből:

• Mire emlékszik?
• Mire vél emlékezni?
• Mit csináltak, v. épp mit nem csináltak?

2.  Milyen a kettőnk közötti kapcsolat?

Szívére teszi a kezét.

Mindenki elmondja, hogy a másikkal milyen viszonyban van:

• Korábbi sérelmek is előjöhetnek.
• Mik a közösségek, mit szeretek a másikban? (ez már a segítő dolga, hogy kijöjjön)

3. Mit várok tőled?

Ránéz, felé fordul és kinyújtja kezét a másik felé.

Elmondják, mit szeretnének a helyzetből a maguk számára:

• Mit teszek meg én a helyzet javításáért?

Kilép a másik felé (előre nagy lépés tesz)
(mindenkinek kell vállalnia valamit)

• Megállapodunk?

Kezet ráznak v. megölelik egymást

(mindketten elmondják, hogy mit tesznek meg – mit értettek meg és vállalnak a másik kérése alapján - és mit várnak)

Érzések

-sokszor a gyerekek nem tudják még megfogalmazni, hogy mi az pontosan, amit éreznek

Amilyennek jó állapotban érezzük magunkat:

• Vállalkozó kedvű
• Lelkes
• Aktív
• Izgatott
• Élénk
• Örömteli
• Boldog
• Védett
• Nagylelkű
• Jóérzésű
• Felszabadult
• Laza
• Megkönnyebbült
• Vidám
• Érdeklődő
• Mosolygós
• Kiváncsi
• Optimista
• Nyugodt
• Szeretet teli
• Gondtalan
• Gyengéd
• Barátságos
• Elégedett
• Stb.

Amikor a vágyaink nem teljesülnek:

• Undor
• Ideges
• Félős
• Ijedt
• Riadt
• Feszült
• Fáradt
• Bágyadt
• Gondterhelt
• Nyugtalan
• Gondterhelt
• Szomorú
• Keserű
• Depis
• Szétszórt
• Zavarodott
• Ellenséges
• Bús
• Magányos
• Nyomorult
• Kimerült
• Gonosz
• Gyűlölködő
• Haragos
• Közönyös
• Tehetetlen
• Hideg
• Beteg
• Bátortalan
• Félénk
• Irigy
• Passzív
• Szégyenben
• Türelmetlen
• Bizonytalan
• Fájdalmas
• Bénult
• Bűnös
• Túlterhelt
• Elveszett
• Dühös
• Stb.

Mire lehet szükség?

Másoktól:

• elfogadás
• közelség
• figyelem, türelem
• odafigyelés
• odaadás
• megértés
• őszinteség
• dicséret
• szeretet
• megerősítés
• tisztelet
• támogatás
• bizalom
• melegség, gyengédség