Látni a Rendszert - Barry Oshry alapján

Rendszerszemléletileg 5 vakságunk létezik:

Térbeli: magunkat látjuk, de az egész rendszert nem. Azt látjuk, hogy velünk mi történik, de ami másutt, más világokban/rendszerekben azt nem = félreértések, sztereotípiák, személyeskedés.

Időbeli: látjuk a jelent, de a múltat nem; nem tudjuk mi vezetett (döntések, kihívások, érzések) ide = azt szereljük, amit nem kellene és nem nyúlunk ahhoz, amit szerelni kellene.

Kapcsolati: nem látjuk a hierarchiákat (ki van fent, ki lent). Nem látjuk, hogy elején/végén vagy épp közepén vagyunk egy kapcsolati láncnak. Nem jól lőjük be, hogy szolgáltatók vagy ügyfelek vagyunk-e, nem tudjuk, hogy a domináns körhöz tartozunk, vagy éppen mi vagyunk a „mások” = stressz, nem tudunk a rendszerhez hozzájárulni, lehetséges kapcsolatok nem alakulnak ki.

Folyamati: nem látjuk a rendszereket, mint egységeket, amelyek egy környezetbe ágyazódva egymással is küzdenek a túlélésért. „AZ” van, amelyik megosztja egységes felelősségünket, amelyik individualizál bennünket, eltávolít egymástól = nem kapcsolódunk minden termékeny kapcsolódási ponton, a kapcsolataink megromlanak.

Bizonytalansági: rögzített elveket, fix pozíciókat látunk;kitakarjuk a változékony feltételeket, megmagyarázunk = nem éljük meg a legjobb formánkat sem Top-ként (szabályozó elit), sem Középsőként (végrehajtatásért felelős menedzser réteg), sem sérülékeny Bottom-ként (dolgozó)