Mennyire pszichológia a coaching?

Egy 2004-es felmérés szerint – akkor még zömében az USA-beli válaszadókkal, mégis talán a nemzetközi tendenciákat is hűen tükrözve –A coachoknak mindössze 5%-a pszichológiai végzettségű, és alig 19%-a rendelkezik valamilyen tanácsadási, kommunikációs-pszichológiai képesítéssel.

Magyarországon ez hasonlóan alakulhat, bár számos tanácsadási módszertan, jó színvonalú a mentálhigiénai és szociális munkás képzés, ill. a szupervízió, valamint a népszerű pszichológiai rendszerek, mint a tranzakció analízis, a családállítás, a Gestalt és számos személyiségtipológiai kurzus elérhető és látogatják is az elsősorban közgazdasági, ill. pedagógiai végzettségű coachok. Coach képzések keretén belül Magyarországon lehet elméleti pszichológiát is hallgatni, vannak a módszertanokat érintő, ugyanakkor elsősorban önismereti coach képzések, vannak egy-egy eszközt népszerűsítő és van pl. a lemma coaching módszertana, amely a kommunikációs pszichológiához számos módszertani elemet, elméletet és gyakorlatot is rendel. Annyiban izgalmas ez, hogy a coaching ülések több mint 76%-ban előkerül az ügyfél önérzete, kommunikációs stílusa, konfliktusai, stb. – amelynek kezeléséhez alapvetően szükség van a pszicho-kommunikációs ismeretekre. Angolul „Core”, avagy alapkompetenciának mondjuk a mindenkori munkafeladat elvégzéséhez és/vagy pozíció betöltéséhez szükséges alkalmazott tudást és képességeket.

 A coachingban a coachnak a következő alapkompetenciákra van szüksége:

• Rugalmasan épít ki megfelelő interperszonális kapcsolatot ügyfelével és ezt fent is tudja tartana (azaz tud úgy közelíteni ügyfeléhez, hogy az könnyen el tudja fogadni hiteles segítőjeként)
   
• Megoldás szemléletű – azaz könnyen rálátást szerez egy helyzetre és alapszemlélete az elkötelezettség, hogy oknyomozás helyett (esetleg mellette) előre, megoldás irányba egyengesse a beszélgetést
   
• Empatikus – azaz rá tud hangolódni a beszélgető társára, együttérez úgy, hogy önmagát a coach mégis folyamatosan magas energiaszinten tartja és ezt a közös kommunikációba is beleviszi
   
• Folyamatosan reflektál önmagára, kettejükre a beszélgetésben – azaz tud elvonatkoztatni és objektíven számos modell és elv ismeretében, az ügyfelének a helyzete több más szemszögből is rálátást tud ajánlani
   
• Megfigyeli az ügyfél viselkedését – azaz folyamatosan figyeli ügyfele fiziológiáját, viselkedését, történeteinek mögöttes tartalmát és tud megoldás orientált viselkedésformákat javasolni
   
• A viselkedésből beazonosít személyiségjegyeket, személyiségtípusokat és mások viselkedésének felismerésére, és arra, hogy az ügyfél észrevegye a különbségeket, ügyfelét is megtanítja
   
• Tudatosan alakítja, strukturálja a beszélgetést – ami egy tanulható technikai készség

Ezeknek a kompetenciáknak a megléte gyakran vezet pszichológiai tanulmányokhoz, ugyanakkor ezek az erősségek messze nem kizárólag azokhoz kapcsolhatóak, akik első végzettségüket a pszichológia területén szerezték.

Ami fogós kérdés lehet számos elsősorban pszichológiai hátterére alapozó tanácsadónak, az a tréning, ami a terápiás működést tette vérükké.

NÉHÁNY ELTÉRÉS A COACHING ÉS A TERÁPIÁS MŰKÖDÉS KÖZÖTT

Coaching

• Jelen és jövő fókusszal működik
• Cselekvés orientált
• Nem feltételez pszichopatológiát (betegséget)
• Az ügyféltől és környezetétől is informálódik
• Fejlesztés és fejlődés orientált
• Folyamatstrukturáló támogató a tanácsadó
• A hatékonyság, a teljesítmény növelése, ill. a személyes elégedettség a cél
• A problémákat emberek és körülményeik között gyökerezteti
• Szerződési hármas adott: a szervezet is ügyfele a coachnak, nem csak beszélgetőtársa
• Ezért a szervezet igényeit is szem előtt kell tartani és
• A bizalmasság is összetettebb kérdés
• Az ülések ideje alkalomról alkalomra változhat
• A munkahelyen egy semleges tárgyalóban zajlik
• A határok kevésbé élesek (tegeződés, személyes példák bejönnek)
• A személyiségek különbözőségével dolgozik
• A szervezet ajánl vagy választ (és fizeti) coachot

Terápia

• A múlt van a fókuszban
• Meghallgat, reflektál – inkább passzív és lassabb folyamat
• Nem előítéletes, de mérlegeli az ügyfél pszichopatológiáját
• Az ügyféltől informálódik
• Probléma és gyógyítás orientált
• Mentális egészség témájában szakértő
• A személyiség vizsgálata, személyiségvonások változtatása a cél
• A probléma gyökere maga az ember
• Az ügyfél, aki kliens egyértelműen az, akivel beszélget
• Csak az egyén érdekei, jól léte számít- a bizalmasság abszolút
• Jellemzően 50 perces, tartott időkeretek
• A terapeutánál találkoznak
• Viszonylag merev együttműködési kommunikáció és keretek
• A személyiséggel dolgozik
• A kliens választja ki és fizeti