Sokszor beszélünk a jéghegy-modellről. A hatalmi pozíciók, kihívások és emberi kisiklások esetében is érdemes azzal a gondolattal eljátszani, hogy sokkal több van mögötte (a mélyben), mint ami látható.
Vezetőkkel akkor jó dolgozni, ha megértjük a hatalmi helyzetet és a helyzetből adódó nehézségeket. Ha tudjuk, hogy mik az értékei egy-egy embernek és szervezetnek és hogy a hatalmi pozíciókban működőknek milyen fontos szerepe van a működés folyamatosságának fenntartásában. Érdekes mögé látni, hogy hogyan jutott adott vezető hatalmi, döntéshozó pozíciójához? Vajon mindig (agresszív?) hatalomemberek jutnak a szervezetekben az élre? Mi a pozíciók elosztásának szabálya adott vállalatnál? Be kell nősülnie, meg lehetett örökölnie, ki kellett érdemelnie, vagy tartoznia kell valamilyen csoporthoz, hogy a csúcsra jusson?
A sztereotípiák a vezetőkkel való munkában sem visznek tovább. Felsővezetői pozícióban sok kiemelkedően intelligens, hiteles, integritására igényes, empatikus és szociálisan érzékeny ember van. És attól, hogy a presztízs és státusz szimbólumokat nem utasítják el, még lehet, hogy nem ezek motiválják a működésüket. Sokan közülük üzleti szerepkörükben találták meg az önmegvalósításuk optimális módját. Nem könyökkel küzdötték fel magukat, nem intrikák során jutottak mostani szerepükbe, hanem megfelelő készségekkel, ésszel, jó kommunikációval, tudatosan épített, értelmes kapcsolatokkal, fegyelemmel és a megfelelő teljesítmények letételével. És közülük már többen nagyon igényesek és odafigyelnek saját és munkatársaik pszicho-higiénéjére, a tanulás, fejlesztés és együttműködés légkörének megteremtésére.
Az élet számos veszélyes, stresszes kihívásának próbáját ki kell állnia annak, aki vezető szerepben mozog és működik. Az eredményességet nem csak az mutatja, hogy a teljesítmény, a saját és a csoport eredményei nem változnak a nehézségek ellenére sem, hanem az is, hogy az egyén, a vezető személyesen mennyire jól vészeli át a nehéz időszakot. A belső erőre, ellenálló képességre a vezetők már tudnak coach támogatást kérni.
Mik az ellenállóképesség címszó alatt fejleszthető kompetencia elemek:
A lelki állóképesség nem személyiségjegy. Hosszú évek alatt fejleszti ki magában mindenki, a környezettel való szoros interakciókban. Coachingban ezért elsősorban is az egyén veszély és rizikóértelmezésén, ill. a stressz leküzdésében releváns erőforrások, támogató erők tudatosításán és mozgósításán érdemes dolgozni. A konkrét nehéz időszaki kísérő coach alkalmazása mellett a vállalatoknak hosszútávon a stressz kezelés kompetencia fejlesztése, a megelőzés is célja lehet.
Kik ellenállóbbak a nehézségekre?
Hogyan lehet robusztusabb Ön is?
Figyelje meg önmagát több élethelyzetben egy napján. Nézze meg, hogyan reagál a különböző kihívást jelentő helyzetekben? Figyelje meg, hogy mit érez? Gondolja végig, hogyan reagálhatna még? (A mindennapjaink minősége nem attól függ, hogy mit csinálunk, hanem attól, hogy hogyan csináljuk a tennivalóinkat.)
Mit tehet még/ mit lehet coaching helyzetből kinyerni:
Hosszútávon cél lehet, hogy olyan un. OK-emberré váljon, aki mindig külön tudja választani, hogy mi az, ami rá vonatkozik, őt személyében érinti és mi az, ami munkahelyi szerepéből adódó, kifejezetten nem személyének szóló észrevétel, támadás, vagy olyan nehézség, amiért a teljes felelősség nem Önt terheli.
Az ellenállóságot segíti a mozgékonyság – legyen az szellemi mozgékonyság, valami újnak az elsajátítása vagy a testi mozgékonyság, a testi fittnesz, sporttal, rendszeres mozgással való fejlesztése.
Az élet felfedezések sorozata, a lelkesedés és kíváncsiság az életszemléletünk elengedhetetlen része kell maradjon, ha vitálisan, egészségesen akarunk élni. Nem mindig kellenek csúcsok, de új szintek, kihívások -már az elhatározás, hogy nekifutunk - önmagunkban is megerősítenek bennünket. Amerikai mondás, hogy „maradj éhes”, keresd az újat. Találkozunk a csúcson!