„Öreg hiba olyan emberek kedvére tenni akarni, akik elvárják, hogy a kedvükre tegyenek. Elégítsd ki egy kérésüket és két másik igénnyel találod szembe magad. A neurotikus igények soha nem elégülnek ki. A követelőző elme olyan mint a kalapács, amely mindenben a szöget látja. Inkább kerüld el őket. Semmivel nem tartozol nekik.” - Vernon Howard
Kernberg alapján: az ő interperszonális kapcsolataikat a túlzott önmagára vonatkoztatás és öncentrikusság jellemzi; a nagyzásuk és önmaguk túlértékelése kisebbség érzéseikhez kapcsolódik. Függetlenül a külső csodálattól, érzelmileg sekélyes, irigy és lefigymáló, másokat kapcsolataiban kihasználó.
Nárcisztikus vezető
Szívesen veszi körül magát, megnyugtatásul bólogató jánosokkal, egyre-másra keresi a nagy projekteket - amivel saját egyszeri és másokat meghaladó mivoltát akarja bizonyítani. A kielégíthetetlen vágy a csodálatra meredek kalandokba viheti. Minden bukást más számlájára ír.
Hatása a vállalati kultúrára
Személyi kultusz, amelyben a vezér az ünnepelt hős és kihasznál minden lehetőséget hatalmának és státuszának demonstrációjára.
Arra fejlődési szakaszra vezethető vissza a gyermeknél, amelyben a testi melegség és érzelmi intimitás, az ősbizalom kialakult. Minden intim kapcsolatot elutasít, tárgyilagosan távolságtartón csak a feladatra koncentrál. Elnyomott igényét kivetíti a környezetére és úgy éli meg, mintha a környezete nyomást gyakorolna rá és veszélyeztetné.
Schizoid vezető
Elutasítja a közelséget, nagyon objektív, nagyon tárgyilagos. Embereket könnyen áldoz be az ügyért. Technokratának, nagyon józannak hat, akit a laza helyzetek elbizonytalanítanak. A személyiségüket számok, szerepük mögé rejtik. Saját látens aggressziói átcsapnak paranoid bizalmatlanságba és a legkülönfélébb megfigyelési rendszereket dolgozzák ki, valamint értelmetlen utasításokkal tesztelik a munkatársaikat, hogy azok mégis eleget tesznek-e nekik.
Hatása a vállalatra
Jellemzően számokhoz kapcsolódó irányítási és ellenőrzési rendszerekben éli ki magát, nagy léptékű absztrakt terveket gyárt, minden munkafolyamatra technikai megoldást és a számszerűsíthetőség lehetőségét keresi (Taylor: Tudományos vállalatvezetés).
Az orális időszak zavaraként úgy érzi, hogy elveszett, éhen kell halnia, de legalábbis nem szabad az őt táplálót felbosszantania. A depresszív neurózisosak túlzottan függőek, ragaszkodóak, elfojtják érzelmeiket, nem hiszik el, hogy ők is képesek valamire, akár, hogy önerőből létezzenek.
A depresszív vezető
Egyáltalán nem felel meg a hagyományos, akaratát erőszakosan keresztülhajtó menedzser típusának, aki magabiztos és független. Leginkább az atyai védettség melegében tudnak kibontakozni és nagyon hangsúlyozzák a jó kapcsolatokat. A kooperativ vezetés és a teamwork elkötelezett híve, meghatározó az igénye a melegségre, közelségre, harmóniára és elfogadásra - ezzel is rejtegetve tehetetlenségüket, hogy keményen lépjenek fel, egyedül döntsenek vagy számon kérjenek.
Hatása a környezetésre
A depresszív vezetőt (touchy-feely managers) leginkább kooperativ döntéshozói folyamatok közelében találjuk (konferenciákon) vagy olyan feladatokban, ami a légkör javítását szolgálja (közvéleménykutatás, ünnepek, juttatási rendszerek kidolgozása).
Vagy túl szigorú vagy hiányzó elvárások a tisztaságra szoktatás fázisában. Az eredmény a rend, tisztaság, megbízhatóság, teljesítmény túlhangsúlyozása. Minden, ami nem leszabályozott az félelmetes, meg kell szűntetni és úrrá kell lenni rajta.
Kényszeres vezető
A legjobban a bürokratikus óriásszervezetekben van otthon: ahol minden tervezhető, rendszerezett, rend van, kiszámíthatóság, fegyelem. Ennek megfelelően a legkisebb részletekbe menően szabályoz és ellenőriz. A protestáns etika mintaegyedei: belső aszkézis, kész a lemondásra, önuralom, fáradhatatlan teljesítésvágy, szorgalom és kiválasztottság tudata. Kontroll-freak, időfetisiszta, másodpercre tervezett munka és szabadidő.
Hatása a vállalati kultúrára
Jellemzően végletekig megtervezett kontollrendszerek és szabályozás (kézikönyv, program, előírás), szabványosítás és teljesítményhajsza fémjelzi útját.
A fallikus időszak témája az önmutogatás, a megjelenésre való büszkeség, mint kisugárzásához ragaszkodik: sértetlen, élénk, aktív és vonzó. Kerüli a döntést, a kötődést és a felelősséget.
A hiszterikus vezető
A kényszeresnek az ellentéte: állandóan keresi az újdonságokat, új ötleteket, amiket ugyanolyan gyorsan maga mögött hagy, mint amilyen gyorsan belelkesült értük. A rend bénítja, jobb szereti a mozgást, a kavalkádot, az időnyomást, a változatosságot. Jól tudja prezentálni az eredményeit a nyilvánosságnak, vágyja a figyelmet, elismerést és publicitást. Nem állhatja a pontosságot igénylő, ismétlődő feladatokat. Kellenek neki a show elemek, hogy inspiráljon, de ugyanakkor kiszámíthatatlanul hangulatember. Jellemzően nagyon fontosak neki a sikerszimbólumok, mint az emelet, az irodanagyság, a szolgálati autó, a titulus, stb.
A hiszterikus vezető környezetében
Az improvizáció a jelszó, nincsenek rendszerek, az intuíciójában bízik. Megragad minden lehetőséget az önbemutatásra (ünnepek, PR rendezvények) a forma sokkal fontosabb, mint a valós tartalom.