Joseph Cambell amerikai mítosz- és valláskutató Az ezerarcú hős (The Hero with a Thousand Faces) című könyvében arról ír, hogy a különböző kultúrák mítoszaiban kimutatható egy egységes és állandó mintázat, más néven monomítosz, amit kultúrától, vallástól, helyrajztól függetlenül mindenki ért. Van valami közös ezekben a mítoszokban, amelyekre mindenki hasonlóan rezonál, éljen bárhol a világban.
A történetek főhősének archetipusa látszólag hétköznapi ember, aki 12 stáción keresztül bejárja az utat.
Az utat, ami hőssé teszi és nekünk egyszerű halandóknak erőt, hitet ad, hogy saját utunkat bejárva, mi is képesek lehetünk valami hasonlóra. Mert megmutatja, hogy nem különb, több, jobb nálunk. Csupán végig járja az utat és nem torpan meg végleg egyetlen állomáson sem, mert hite, ereje, bátorsága, saját magából nyert ereje viszi előre. A hős útja a mi utunk, mert mindannyian, akik felvállaljuk ezt az utat, hőssé lehetünk. Saját mítoszunkat teremtjük, írjuk nemzedékről nemzedékre. Tanítványok vagyunk, mesterek lehetünk és egyetlen találkozásunk sem véletlen, ahogyan másoké sem.
Cambell és George Lucas sem véletlen találkoztak. Mondhatjuk sorsfordító pillanat volt, hiszen Lucast, Cambell monomítosz elmélete inspirálta a Csillagok Háborúja történetének megírására. Az erőt hozta el George életébe, a sikert és egy örök barátságot. Mert minden hősnek van egy mestere az úton. Egy mester, aki megmutatja tanítványának, hogyan használja a belső erejét. A kaland mindenkit többször is hív egy élet során, de sokan gyávák elfogadni azt, ami ismeretlen és inkább újra meg újra a biztosat és az ismerőst választják.
Kalandok, küzdelmek, csaták, vereségek, győzelmek nélkül nem lehetsz hős és nem lehetsz hős mester nélkül sem. Előre gyártott válaszokkal sem. Nem lehetsz hős, ha azt mondod, nyilván elbukom, nyilván elutasít, nyilván veszteni fogok. A hős elindul az ismeretlenbe, megtorpan, majd újra indul, majd veszít, azután feláll, újra kezdi, győz, majd veszít, feláll és újrakezdi. És minden újrakezdésben erősebb, tudatosabb és bátrabb. A hős útja a tudatosság útja. Amikor már nem véletlenszerű erővel lengeti a „fénykardot”, hanem erejének tudatos használatával. Nem próbálja. Megteszi. Nem agyal, nem gyárt összeesküvés elméleteket, nem bírál, nem gyűlöl, nem fecseg. Cselekszik. Tudatosan uralja a benne lévő erőt, ahogy a Csillagok háborúja mítosz történetében a Jedi lovagok.
Azt gondolod, meseszerű, amikor elhangzik az elhíresült, mára kissé közhelyes mondat, hogy az
„Erő legyen Veled!”?
Ha belegondolsz, rájössz, mit rejt ez az egyszerű kis jókívánság. Erő nélkül semmi sem vagy. Erő nélkül csupán csak reagálsz arra, ami történik veled, de sohasem leszel képes létrehozni, alkotni, teremteni.
Számít, hogy Yoda kicsi volt, csúnya és bicegett? Befolyásolta mindez az ő erejét?
Yoda legyőzhetetlen. Megöregszik és átlép az erő oldalára. Hallhatatlan lesz, de sosem győzik le, pedig milyen kicsi és törékeny és még a csípője sincs rendben.
Yoda azt üzeni neked, mindennel, amit képvisel, hogy a valódi erő, nem látszik külsőleg és nem függhet semmilyen fizikai hátránytól. Mert az erő benned van, akkor is, ha bicegsz és rossz a csípőd vagy gyengébb az egyik lábad.
Hősnek lenni annyi tesz, mint embernek lenni és végig járni a saját utadat. Elfogadni a segítőket és nyitott lenni az újra, a váratlanra. Megérteni, szeretni, megbocsájtani.
George Lucas hősei Jedi harcosok, Dan Millmané békések, de mindegyik hősnek 12 útja van. Ahogy Neked is. Bármikor elindulhatsz. A válaszok benned vannak.