Az agy, az egyes agyféltekék működése, azok területei, és a közöttük lévő együttműködés határozza meg, hogy az életben hogyan, milyen eredményesen és miben eredményesen működik a nagyobb szerkezet: a test és a társadalomban az ember.
Az agyféltekék, akár a női és férfi agyműködés különbségek, az irracionális viselkedéseink, stb. régóta izgatta a fantáziámat. Áttörő jelentőségűnek érzem azt a könyv és előadás-élményt, amely Jill Bolte-Taylor révén ért. Ez az agykutató nő megtapasztalta, hogy mi történik vele, amikor bal agyfelén agyvérzést kapott. A történteket, gondolatait és érzéseit a felépülése kapcsán tudományosan és laikusként is átérezhetően írja le. (Jill Bolte-Taylor: My stroke of insights).
Egy másik szerző, akinek könyvei és kutatásai figyelemre méltóak a tükör neuronok kutatására specializált Joachim Bauer. Könyveiben ő arról ír, hogy mi az empátia genetikai szintű gyökere, miért az együttműködés az embereket elsősorban jellemző működésforma és arról, hogyan emlékezik a test. (Joachim Bauer: Warum ich fühle, was du fühlst; Prinzip Menschelichkeit; Das Gedächtnis des Körpers)
Emberként és szakíróként is kiváló, tanulságos könyveket jelentet meg a sci-fi irodalomban is utazó filozófus Daniel Goleman. Akinek Érzelmi intelligencia, Érzelmi intelligencia a munkahelyen, stb. könyvei már magyar nyelven is kaphatóak.
Számos cikk és megjelenítés létezik, részben részletesebbek is az agyféltekék témájához. Itt csak nagyon röviden, sematikusan álljon, hogy melyik agyfélteke milyen működésekért felelős:
Bal agyfélteke
Jobb agyfélteke
Azt tudjuk, hogy nincs jobbik agyféltekénk, de mindnyájan megtapasztalhattuk, hogy egy-egy agyféltekéhez kapcsolódóan erősebbek vagyunk. Az agyféltekés működésből, genetikai és társadalmi hátterünkből adódóan több „intelligenciánk” is mérhető, érzékelhető lehet.
Vannak akik ügyesen alkalmazzák a szavakat. Különösen is érzékenyek rá, hogy ügyes és kiforrott, kifejező fordulatokat használjanak. Ők azok, akik általában olvasni is szeretnek, beszélgetősek, de legalábbis másokat nagy odaadással hallgatnak meg. A munka világában a kommunikációs készségben, a strukturált, okosan felépített, magabiztosan előadott, nyelvezetében a helyzethez és a hallgatósághoz igazított beszédben/írásos közlésben nyilvánul ez az intelligencia meg. Írók, nyelvészek és némely politikus szolgálhat jó példaként a felismeréshez.
A problémamegoldás és stratégiai tervezés, a kifejezetten is elvontabb formátumokkal, vagy számokkal könnyen boldogulás, a tanulékonyság a munka világában ehhez az intelligencia fajtához kapcsolódik. Az IT szakmában, matematikusok, vagy akár kontrollerek között is kimagaslóan jó logikai intelligenciával rendelkező embereket találunk.
Aki szeret dudolgatni, könnyen megjegyzi a rigmusokat, unalmában dobol az ujjával, lába még a metrón is együtt jár a zenével, annak valószínűsíthető, hogy erős a zenei érzéke, intelligenciája. Kodály Zoltán volt az, akinek ének tanítási módszere azon az elven alapult, hogy ezt a mindannyiunkban meglévő intelligencia fajtát hogyan lehet legeredményesebben gyerekeknek tanítani.
Építészek és grafikusok emelkednek ki ezzel az intelligencia fajtával. Hisz ők jó érzékkel képezik le a körülöttük lévő világot, az arányokat jól ábrázolják, ügyesen fordítják le magukban és értik, hogyan jelenítsék meg 2 dimenziós síkban 3 dimenziós valóságot.
Az Alexander- és Feldenkrais módszere, a mind programing, a jóga, a pilates hogy csak néhány mozgásformát említsek, azok, amelyeknek segítségével mindannyian picit jobban magunkba tudunk figyelni, tudatosabban mozgunk. A sportolók, táncosok, akrobaták a hétköznapi embernél nagyobb adag testtudatossággal működnek.
Sokszor beszélünk intra vagy extravertáltságról, mégis talán a tükör neuronok bátrabb, magabiztosabb működtetéséről lehet inkább szó, amikor valaki érzékeny a környezetében lévők hangulatára, empatikus, megérti vágyaikat és jól tud hozzájuk kapcsolódni. Ők azok, akik figyelmes hallgatóság és kaméleon ember, vagy épp értékesítési bajnok, a segítő szakmában dolgozó és tárgyalási helyzetekben kiemelkedően teljesítő emberek.
Azok, akik önmagukban kutatnak válaszok után, mindig alaposan végiggondolják a helyzeteket, elmerülnek saját érzelmi életükben és egy-egy találmánnyal, életbölcseleti írással, gondolattal jönnek elő a hétköznapok lélekgyógyászai, vallási vezetői vagy épp filozófikus szépírói.
Azok az emberek, akik nem felejtették el, hogy mennyire függünk és hány szállal kapcsolódunk a környezethez, nagyon szeretik az állat és növényvilágot. Ismerik, óvják, a környezetben saját lelkierejüknek is forrását, önmaguknak megnyugvást találnak benne.