Burn-out coaching 1. rész - Kérdések a lelki kiégés tisztázására

A boldogsághoz és sikerhez elengedhetetlen, hogy tudjuk, hogy mit is akarunk igazán.  Az életcél vagy misszió kidolgozása ezért vonzó folyamatnak tűnik.

Angliában találták a sírkövet, amelyen ez állt:

Itt nyugszik az ember, aki élt és meghalt és soha nem tudta, hogy ki is ő igazán.

Tehát a nagy céljaink, az életünk aktuális értelme is önismereti munka eredménye.
Félidősöknek hívom az első életközépi válságukat taposókat – késői harmincastól inkább korai negyvenes – akiknél erősen megfigyelhető, hogy egy bizonyos ponton megijednek az életüktől. Az ennyi volt? Ezt tudtam kihozni belőle? Nyűgös kérdések nyomasztják őket ill. késztetik őket üres akciózásra. Lecserélni a partnert, az autót, a munkahelyet – valami másnak tűnő gyökerében azonban ugyanolyan, a saját céltalanságot visszatükröző elemre.

Nekem a coaching misszióm – az egyik legalábbis – hogy az érintett korosztállyal masszív önismereti munkába kezdjek,  kapcsolódva, bár függetlenül a hozott témájától. Azért, hogy egy mélyebb megértéssel önmagáról tudjon a második félidőben valóban értelmes és új dolgokba kezdeni.

Azoknál, akik ezt nem teszik meg – nem gondolkodnak el önmagukról és arról, hogy a világban milyen szolgálatot tudnak tenni – azoknál nem ritkán találkozom a lelki kiégés, majd a fizikai tünetek egész sorával is.

A munkahelyi sikereink ellenére lelkileg belepistultunk a feladatunkba, pozíciónkba, nem látjuk az utunkat, ha

• biztos munkahelyi háttérrel álláshirdetéseket böngészünk, fejvadászokhoz jelentkezünk be
• amikor egy tárgyalást, eladást, stb. sikeresen zárunk le, akkor is a régi idők izgalmát keressük és szomorúan konstatáljuk, hogy már semmi sem olyan
• arról álmodozunk, hogy milyen lenne, mindent előlről kezdeni, a felelősségünket átadni valakinek és egyáltalán kevésbé felelősen, másoknak a kontrollt átengedve élni az életünket

További kérdések:

• Kapja néha magát azon, hogy azon gondolkodik, hogy mi értelme az egésznek és hogy tényleg ebbe a munkába ennyi energiáját és az életét bele kell-e ölnie?
   
• Figyeli néha irigykedve azokat, akik a régi életstílusukat felrugva valamilyen társadalmilag felelőtlennek titulált szenvedélyüknek hódolnak, nem figyelve a pénzre?
   
• Egyre többször veszi észre, hogy álmodozik és az álmodozásának tárgya az az időszak, amikor a mostani munkahelyét jól otthogyja?
   
• Gondolkodik néha azon, hogy az előrejutás az életben lehet, hogy nem azonos a vállalati ranglétrán való lépegetéssel?
   
• Gondolkodik néha azon, hogy saját vállalkozást indít, idejét valami olyannak szentelve, ami igazán érdekli és ezt úgy, hogy lehet, hogy kevebbet keres belőle?
   
• Érzékeli, hogy a családja, a gyermekei igazából több időt akarnának és érdemelnének, és már nem egyértelmű, hogy a munkahelyi feladatokat részesíti elönyben.

Egy magyarországi kutatás eredményeit is felhasználta dr. Harold G. Koenig, aki arról ír, hogy

“azok az emberek, aki az életüket valamilyen nagyobb terv részének érzik és a spirituális értékeik vezetik őket, azoknak erősebb az immunrendszere, alacsonyabb a vérnyomása, és alacsonyabb a szívinfarktus és rák kockázata és a más jellegű sérüléseik is gyorsabban gyógyulnak, ezek az emberek tovább élnek."