Angliában találták a sírkövet, amelyen ez állt:
Itt nyugszik az ember, aki élt és meghalt és soha nem tudta, hogy ki is ő igazán.
Tehát a nagy céljaink, az életünk aktuális értelme is önismereti munka eredménye.
Félidősöknek hívom az első életközépi válságukat taposókat – késői harmincastól inkább korai negyvenes – akiknél erősen megfigyelhető, hogy egy bizonyos ponton megijednek az életüktől. Az ennyi volt? Ezt tudtam kihozni belőle? Nyűgös kérdések nyomasztják őket ill. késztetik őket üres akciózásra. Lecserélni a partnert, az autót, a munkahelyet – valami másnak tűnő gyökerében azonban ugyanolyan, a saját céltalanságot visszatükröző elemre.
Nekem a coaching misszióm – az egyik legalábbis – hogy az érintett korosztállyal masszív önismereti munkába kezdjek, kapcsolódva, bár függetlenül a hozott témájától. Azért, hogy egy mélyebb megértéssel önmagáról tudjon a második félidőben valóban értelmes és új dolgokba kezdeni.
Azoknál, akik ezt nem teszik meg – nem gondolkodnak el önmagukról és arról, hogy a világban milyen szolgálatot tudnak tenni – azoknál nem ritkán találkozom a lelki kiégés, majd a fizikai tünetek egész sorával is.
A munkahelyi sikereink ellenére lelkileg belepistultunk a feladatunkba, pozíciónkba, nem látjuk az utunkat, ha
További kérdések:
Egy magyarországi kutatás eredményeit is felhasználta dr. Harold G. Koenig, aki arról ír, hogy
“azok az emberek, aki az életüket valamilyen nagyobb terv részének érzik és a spirituális értékeik vezetik őket, azoknak erősebb az immunrendszere, alacsonyabb a vérnyomása, és alacsonyabb a szívinfarktus és rák kockázata és a más jellegű sérüléseik is gyorsabban gyógyulnak, ezek az emberek tovább élnek."